Hősök kapuja - Szeged

Hősök kapuja bemutatása

A szegedi Aradi vértanúk terén áll a Hősök kapuja (Porta Heroum 1936-1937) neoklasszicista művészeti alkotás, amely az I. világháború elesett hősei, a 12000 szegedi katona emlékére készült.

A Hősök kapuja 1936-ban épült és Pogány Móric munkája, az emlékmű-kapu megépítésének terve azonban Klebelsberg Kuno kultúrminisztertől származik. A honvédszobrok, vagyis az élő és halott katonák Lőte Éva szobrászművész 1937-es alkotásai. A boltív freskóit Aba-Novák Vilmos készítette.
A Hősök kapuja eredetileg vaskapunak épült a vasúton érkezők számára.

A Hősök kapuját méltán tarthatjuk számon úgy mint, Európa legnagyobb szabadtéri freskója amelynek művészi alkotásai három témakört ölelnek fel: az egyik a hősi halottak dicsőítése, a másik mint háborús megemlékezés, majd pedig Horthy Miklósnak a Szegedről való elindulása a harmadik téma.

Az alkotás centrumában egy monumentális Krisztus kép áll, kinek tekintete az Aradi vértanúk tere felé fordul, a lábánál muzsikáló angyalok gyülekeznek.

Ez a hatalmas és értékes alkotás több mint 5 évtizedig be volt vakolva, rejtve volt a kíváncsiskodó tekintetek elől. A kapu freskóit azonban 2000. augusztusára a millenniumra sikerült az eredeti állapotára restaurálni.